Pávai István honlapja

Régi magyar népdaltípusok

CD-ROM multimédiás adatbázissal (2292 dallamtípus-kotta,
1831 archív népzene hangfelvétel, 228 archív fotó)

Főszerkesztő: Pávai István

Szerkesztő: Richter Pál és Sebő Ferenc

KFKI-ISYS – MTA Zenetudományi Intézet – Néprajzi Múzeum

 

Budapest, 1999

Prezentáció - Recenzió


Sajtóvisszhang

Magyar Hírlap, 1999. december 17.

Hogyan került az Internetre Bartók Béla és Kodály Zoltán?

   A számítógépes fejlesztés a társadalomtudományok - a nyelvészet, az irodalomtörténet és a zenetudomány - új felfedezéseit teszi hozzáférhetővé Interneten, CD-n és más formában. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) sajtótájékoztatóján informatikai pályázatainak, az úgynevezett IKTA-projekteknek a lebonyolításáról és megvalósításáról tartott szemléletes sajtóbemutatót. Az eddig megvalósult fejlesztési eredmények közül hármat mutattak be. Az első egy szoftver, amelyet a MorphoLogic Kft. fejlesztett ki, s felismer másodpercenként 1000 karaktert, s ily módon egy adott nyelvről a másikra fordít. (Jelenleg angolról magyarra, illetve magyarról angolra.) Tehát egérkattintás nélkül a számítógépbe bevitt (beszkennelt vagy begépelt) szövegre a kurzort ráirányítva, tetszőleges szavaknak az értelmét kaphatjuk meg egy másik nyelven. A program érdekessége nem a fordítás, hanem az, hogy az esetleg rosszul bevitt adatokat sajátos módszerrel értelmezi, az elírásokat, hiányosságokat kijavítja, pótolja, vagyis képes arra, amire a gépek eddig nem voltak alkalmasak: "kitalálja", mit gondolt eredetileg a szöveg szerzője. A MoBiMouse nem csupán az IKTA-pályázaton aratott sikert, hanem megvalósulása után az Európai Unió legutóbbi tematikus konferenciáján, Helsinkiben európai információtechnológiai díjat kapott.
   Ugyancsak nagy feltűnést keltett az az egész világhálón újdonságnak számító kezdeményezés, amely az ELTE bölcsészettudományi karán indult. Horváth Iván professzor és Tóth Tünde, a Gépeskönyv Bt. ügyvezetője mutatta be az első internetes kritikai kiadást, a Balassi Bálint összes versét tartalmazó összeállítást. A kritikai kiadások általában szakértőknek szólnak, akik a műveket eredeti szövegükkel, kritikai megjegyzésekkel, az egyes kiadások eltérésének feltüntetésével kívánják megismerni. Az Internet lehetőséget ad arra, hogy Balassi Bálint eddig soha másutt nem közölt száz költeményt tartalmazó kötetét a nyilvánosság elé tárják. József Attilának prózai műveit és cikkeit - néhány eddig soha nem közölt példányt, eredeti kéziratokat és géppel írt cikkeket - találhatják az Interneten azok, akik az ELTE bölcsészkar tanulmányait és a Gépeskönyv Bt. tevékenységét figyelik, például a Sulinet weboldalain.
   Még nagyobb újdonságnak számít az a CD-formában is megjelent népdalgyűjtemény, amelyet a KFKI Számítástechnika Rt. KFKI ISYS nevű leányvállalata készített Pávai István, az MTA Zenetudományi Intézetének és a Néprajzi Múzeumnak a munkatársával együtt. Surján László, a KFKI ISYS munkatársa elmondta, hogy ez az első számítógépes megoldás, amely dallam szerint képes keresni a gyűjteményben. Természetesen gyűjtők - Bartók Béla, Vikár Béla, Kodály Zoltán, s Andrásfalvy Bertalan - munkássága alapján is keresni lehet, csakúgy mint hangszerek, népdaltípusok, gyűjtési helyek és még jó néhány szempont alapján. Surján László szerint ezzel a világon is úttörő alkalmazással méltán léphetnek a nagy elődök, Bartók, Kodály és Vikár nyomába, akik Európa egyik legnagyobb népzenei gyűjteményét halmozták fel az elmúlt évszázad alatt.

Szegő Iván Miklós