Pávai István honlapja

Szenik Ilona 70 éves

Elhangzott Szenik Ilona köszöntése alkalmával, a tiszteletére rendezett,
az Erdélyi és moldvai népzene az újabb kutatások fényében című zenetudományi konferencián
(Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1997. május 3.)

Szenik Ilona Szamosújváron született 1927-ben. Népzenetudományi ismereteit Kodály Zoltán közvetlen tanítványától, Jagamas Jánostól nyerte a kolozsvári Zeneakadémián, ahol 1951-ben kapott diplomát. Attól kezdve nyugdíjazásáig a kolozsvári Zeneakadémián népzenét, illetve etnomuzikológiát tanított, sőt nyugdíjasként ebben a munkakörben mind a mai napig foglalkoztatják. „A zenetudományok doktora” fokozatot 1980-ban szerezte meg. Kutatási szakterülete az erdélyi és a moldvai magyar és román népzene, azon belül a siratók és a bővült strófájú népdalok vizsgálata.

   Az ötvenes évek elején gyűjtőként és lejegyzőként tagja volt annak a munkacsoportnak, amely több alkalommal végzett több hónapos terepkutatást Moldva és Erdély magyarlakta falvaiban. Ennek eredményeként jelent meg 1954-ben a Moldvai csángó népdalok és népballadák c. kötet, majd 1974-ben a Románia magyar népdalok c. reprezentatív válogatás (mindkettő Jagamas János és Faragó József szerkesztésében)

   Szenik Ilona több évtizeden keresztül vezette a kolozsvári Zeneakadémia magyar folklórkörét, amely Vargyas Lajosnak, Járdányi Pálnak, Kerényi Györgynek, illetve Bartók barátjának, a román Constantin Brăiloiunak a zenei falumonográfiák készítése során szerzett tapasztalait, módszereit hasznosítva több erdélyi magyar kistájnak gyűjtötte össze és dolgozta föl a népzenei anyagát. Ezek közül, a romániai publikációs nehézségek miatt egyetlen jelent meg, Bánffyhunyad környéki népzene címmel (1978).

   Publikációi közül néhányat kiemeltem és a jelen indítványhoz csatoltam. Közülük legjelentősebb az Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek címmel nemrég megjelent kötet, amely eddig ismeretlen archívumi anyagot közöl új dallam- és szövegtipológiai elrendezésben. Ezáltal pótolja a Magyar Népzene Tára V. Sirató kötetének ilyen téren ismert hiányosságait.

   Szenik Ilona Bartók nyomdokain haladva fontosnak tartotta az erdélyi magyar, román és szász  etnikumok közötti kölcsönhatás vizsgálatát. Jelentős számmal publikált a román népzenét elemző és rendszerező tanulmányokat. Ő dolgozta ki az egyik legjellemzőbb román népballada, A megölt havasi pásztor teljes dallamtipológiáját.

   Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak, A Romániai Magyar Zenetársaságnak, a Kolozsvári Zeneakadémia doktori bizottságának. Munkássága a román etnomuzikológusok körében egyértelműen elismert. Itt az ideje, hogy neve Magyarországon is ismerősebben csengjen. Ennek első lépéseként Társaságunk Népzenei Szakosztálya az MTA Zenetudományi Intézettel és az ICTM magyarországi bizottságával közösen szervezett májusi konferenciáját az ő tiszteletére rendezi meg.

Pávai István

Szenik Ilona fontosabb munkái

1996

Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek. Romániai Magyar Zenetársaság – Kriterion, Kolozsvár – Bukarest (411 p., 113 kottapéldával

1995

Észrevételek a bővültsoros táncdallamokról. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. 154–160. Kolozsvár

1994

Adalékok a bővült-soros népdalok kérdéséhez. Kolozsvár

1987–1990

Tipuri melodice în bocetele maghiare din România. Anuarul archivei de folclor. 223–239.

1984

Az erdélyi strófikus siratók. Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Bukarest

1983

Egy új stílus-mintájú nyugatias dallamcsoport román változatainak folklorizálódása. Zenetudományi Írások. 118–130. Kriterion, Bukarest

1982

Kutatás és módszer. II. A hangszeres zenéről. Bartók-dolgozatok 1981. 147–174. Bukarest

1980

Semnificaţia etnomuzicologică a Mioriţei. Doktori értekezés kivonata. Sokszorosított kézirat.

1979–1980

Pe marginea unor parodii de bocet. Samus.

1979

Tipologia folclorică în lumina variabilităţii şi stabilităţii. Modelarea profilului în rândul melodic. Lucrări de muzicologie.

1978

Pe marginea înrudirilor unei melodii din codicele caionian. Samus.

1977

Aspecte bilingve în bocetul din Câmpia Transilvaniei. Samus.

1977

Melodiile Mioriţei în bazinul someşean. Samus.

1974

Kutatás és módszer. Bartók-dolgozatok. 111–137. Bukarest

1973

Háromszéki népballadák. Bukarest (Albert Ernővel és Faragó Józseffel)

1971

A Kodály-módszer. Művelődés.

1971

Apartenenţa tipologică a unor melodii de colindă. Lucrări de muzicologie. 111–124.

1970

Structura ritmică în cântecul propriu-zis de stil modern şi nou. Lucrări de muzicologie. 133–147.

1969

Melodiile ritualului de înmormântare din ţinutul Năsăudului. Lucrări de muzicologie. 93–111.

1969

Sistemul de educaţie muzicală Kodály. Contribuţii la educaţia muzicală preşcolară. Conservatorul de muzică „G. Dima”, Cluj

1968

Înrudiri tipologice în cântecul propriu-zis. Lucrări de muzicologie.

1967

Amplificarea strofei melodice în unele tipuri ale cântecului propriu-zis. Lucrări de muzicologie. 105–123.

1965

Structura formei în cântecul popular. Lucrări de muzicologie. 141–154.

1957

A lapádi erdő alatt. Ötvennyolc magyarlapádi népdal. Bukarest (Almási Istvánnal és Zsizsman Ilonával)

1957

Egy népdalgyűjtő élményei. Művészet. 10. [A magyarbecei 1957. szeptemberi gyűjtésről]