Pávai István honlapja

Bartók Béla és Erdély

Zenetudományi konferencia Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából
Sepsiszentgyörgy, Képtár, 2006. május 27.


Sajtóvisszhang


Háromszék, 2006. június 1.

Bartók a Képtárban

A romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak szombaton délelőtt a sepsiszentgyörgyi Képtárban.

    Ritka esemény városunkban a zenetörténeti konferencia, a felearányban diákoknak és felnőtteknek — annak ellenére, hogy a beharangozott előadók fele tette tiszteletét — tartalmas délelőttben volt részük. Pávai István népzenekutató azokat a szempontokat és eseményeket elevenítette fel, amelyek révén Bartók Béla nem csupán a huszadik század egyik legjelentősebb zeneköltője, a művelt zene egyik megújítója, hanem a népzenegyűjtés egyik úttörője, a későbbi nagy jelentőségű gyűjtő- és rendszerező munkák elindítója is volt.

    Annak a munkának, amely — például a táncház­mozgalom révén is — a kultúra globalizációja ellenében jelentősen hozzájárult a sajátos erdélyi kulturális identitás fennmaradásához.

    Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós egy másik, immár hatásaiban érvényesülő bartóki világot négy erdélyi zeneszerzőről szóló hatástanulmányában mutatott be. Az eredetileg internetes konferenciára készült tanulmányokban Cor­nel Taranu, Terényi Ede, Ver­messy Péter és id. Csíki Boldizsár zeneszerzői munkásságában mutatta ki a bartóki hatásokat, ráadásul a zenei alkotás folyamatának újszerű megközelítését alkalmazva, miszerint a művészet egy hatalmas küzdőtér, ahol a hatások befogadása egyben frusztrációt is eredményez az alkotóban. Ennek eredője érleli egyedivé a művet magát.

    Demény Attila, a zenetársaság elnöke a házigazdaszerep mellett egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt rövid reflexióját olvasta fel, amely valójában a hetvenes-nyolcvanas évek alkotóinak szakmai-morális kérdéseit boncolgatja. A rácsok mögötti, a cenzúrázott kultúráról beszélt, amikor hazugság lett volna szép zenét írni, de amikor a groteszk zenei megoldásokban a tiszta forrásból származó népdal metafizikus tere érvényesülhetett.

(Ferencz)